Aranyangyal

 Húú az este alig aludtam úgy bosszantott, ezért leírom. Tegnap előtt anyósom (bár nem túl gyakori ezen viselkedése) palacsintát küldött át nekünk PAPÍRTÁNYÉRON. Mondom oké, biztos az volt kéznél, akkor még nem tulajdonítottam neki jelentőséget. Tegnap rétest küldött át szintén papírtányéron. Hát elgondolkodtam. Én maximum távoli ismerősnek teszek papírtányérra dolgokat, mert ki tudja mikor találkozunk legközelebb és nem akarnám kellemetlen helyzetbe hozni, hogy ezért kelljen neki eljönnie valamikor. Hangsúlyozom távoli ismerősnek. Mit gondol a kedves anyós, nem mosogatok jól, vagy nem kapja vissza a tányérat?  Szóval ma átmegyek és megmondom neki, vagy rendes tányérban küld valamit vagy inkább ne küldjön.    Ti mit tennétek?    

 Mivel megfogadtam, hogy minden sztorit leírok, ami anyóssal kapcsolatos itt a mai. Bár ez csak egy egy bizonyos cseppecske. Azt tudni kell, hogy teljes kontroll mániasok. Úgy lakunk, hogy egymás mellett, és ráadásul a köztünk levő kerítést is elbontottuk anno, hogy a gyerekek szép nagy udvarban játszhassanak. Ha elmegyek itthonról figyelik, ha megjövök figyelik. Sőt sokszor kijön megkérdezni az 1 éves gyerektől. “Na merre jártatok?” Nyilván sose válaszolok. Amúgy sem tőlem kérdezte. Ha felkapcsolva marad a villany áttelefonàl, figyeli a redőnyeimet és átszól. Mai nap a fürdő ablakot kinyitottam, hogy a szárogatógép által termelt hő kimenjen és ne csöpögjön a plafonról. Az évek során megtanulta jobban jár, ha nem engem hív. Erre a tini fiamnak telefonál, hogy nyitva van ám az ablak, és parancsol hogy csukja be. Az én házamban. Agyrém. Persze megígértem a fiamnak, hogy nem csinálok belőle ügyet, nem osztom le, de felrobbanok, szóval inkább nektek írom ki. Nektek is van ilyen anyósot...

 A mai nap úgy döntöttem blog írásba kezdek. Sok mindenről akartam már írni, a gyerekkoromról, a szerelemről, családról, karrierről, de most mégis ma amiatt ragadok tollat. Elmesélem a történeteinket, biztos lesznek kicsapongások, sok sok magyarázat és tanácsok, Az anyósomnál nem felhőtlen a kapcsolatunk, sosem kedvelt. Eleve más szánt a fiának. Mikor bejelentettük az eljegyzés konkrétan sírva fakadt. Szóval innen indultunk és ez csak rosszabb lett.  Tőbb történet fogom elmesélni, tegnap nagyon sok minden volt a fejembe, de hirtelen nem írtam le, de majd mindent apránként.